|
Dégen Imre
(Miskolc, 1910. nov. 8. – Gyöngyös, 1977. jún. 16.) |
Mérnöki tanulmányait a prágai és a bécsi műegyetemen végezte (1934). Műszaki tevékenységét magánmérnöki irodákban kezdte.
1945-ben Csepel Mérnöki Hivatalának vezetője és az újjáépítés műszaki irányítója. 1945-től az Országos Földbirtokrendező Tanács tagja és a földreform végrehajtásának műszaki vezetője volt. 1955-től a vízügyi szolgálat vezetője, előbb mint főigazgató, majd 1968-tól az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) elnöke. Árvízvédelmi kormánybiztosként irányította az 1965. évi nagy dunai árvíz és az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz elleni védekezést. Vezetése idejére esik a vízügyről szóló 1964: IV. tc. megalkotása és ennek szellemében a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmének megszervezése. 1970-től címzetes egyetemi tanár és 1972-től a Vízgazdálkodási Tanszéki Csoport vezetője. 1975-ben nyugalomba vonult, de tudományos munkásságát folytatta. Munkásságához fűződik a korszerű, egységes vízügyi igazgatás szervezetének kiépítése és megerősítése, a mezőgazdasági vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciójának kialakítása és a tervezés alapjául szolgáló Országos Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozása, a Kiskörei (Tisza II) Vízlépcső és a csatlakozó öntözőrendszerek megépítése és a vízügyi szakemberképzés továbbfejlesztése, az UNESCO nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyamának szervezése. Része volt a környező országok vízügyi együttműködésének kialakításában és ezen belül a Tisza-völgye vízgazdálkodásának közös fejlesztésében. Több mint száz tanulmánya jelent meg a hazai és nemzetközi szaksajtóban a vízgazdálkodás elmélete és gyakorlata köréből. 1958-tól alelnöke volt a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) és tiszteletbeli tagja az Österreichischer Wasserwirtschaftsverbandnak. A korszerű vízgazdálkodási tervezés elméletét megalapozó egyetemi tan- és kézikönyve külföldön is elismert munka. Autóbaleset áldozata lett. Főbb művei:
(Forrás: Internet) |
|
Frissítve: 2010.08.19
Nagyszöllősi Nóra
|
|
